Tizenhetedik nap

(07.10.18.)

itt van újra…itt van újra…itt van újra….de minek….

Asszem, tegnap nem volt itt senki sem, nem véltem idegenkezűség nyomait felfedezni…na sebaj

Mondanom se kell, de a pult változatlanul a mall-soron van, végülis ez a pénzügyi partner dolga, neimgaz?

Nem hiszem el – más se fogja asszem, de kötöttem egy szerződést!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! váááááááááááóóóóóóóóóóóóóóóóóó

Persze a legszarabb, hogy fogalmam sincs, hogy jól kötöttem e meg, mert egy csomó minden nem volt világos, de most már nem nagyon izgat.

Én hívtam a G-t, de a füle botját se mozdította meg.

Nem nagyon zavar, ha valamit elszúrtam, (legalábbis a biztosító miatt nem érdekel, csak a házaspár volt jó fej és nekik nem szeretnék kellemetlenséget) de a progi szerint jól csináltam és beírtam mindent.

Végülis akár haza is mehetnék, hiszen ma már minden eddigi napot túlteljesítettem…wow

Éhes vagyok, mint állat.

Sebaj, nemsokára ebédelhetek, addig is elrágom a maradék T-diákcsemegémet és olvasok egy kis krimit.

Petike a drága ma is fel-alá szaladgál változatlanul piros pulcsijában és hülye vigyorral az arcán…na sebaj.

Óh, minő megtiszteltetés, G hívott, hogy ma fél5 körül jön és beköltözünk a pénzügyiek mellé – hát nem tom, de nem készülök rá olyan nagyon….

A csajszik a boltban mögöttem tök jókat röhögnek, meg átrendezgetik a cuccokat – jó nekik.

Idejöttek a T-s szerelők, hogy mikor visszük innen a pultot, illetve mikor kaphatják szét.

Mondtam, hogy tőlem akár most is nekiállhatnak szétszedni, sőt ha adnak egy baltát még segítek is, de a G fél5öt ígért.

Aszonták az jó, mert akkor ők már nem lesznek itt.

Kérdezték, hova megyünk majd, mondtam ahol a műszaki pult van, meg a pénzügyesek.

Reakció: ja, oda, ahol senki se jár?

Mondtam itt sincs senki, nem kell aggódni…

Lényeg, hogy ez is meg van szervezve….

Fél6kor megjött a szemétje, rendezkedett és bepakoltunk a pénzügyi partnerhez – na ezek után az Isten se mossa le rólam, hogy nem az vagyok…