Második nap

Kriszti 4 órázik

Akkor hagy említsem meg én is a tapasztalataimat…

Kurvára utálom ezt a melót.

És ezért itt is hagyom, mint a szart a klotyóban – remélve, hogy sosem látom viszont, de ha vasárnap este otthon ülök a lakásomban és mégis találkoznék vele, akkor sincsen semmi gond, hiszen csak tárcsázom a mestervonalat és már ott is terem egy szerelő, aki X-ezer Ft-ig ingyen végzi a javítást és tuti ad róla számlát..hú mekkora jó is ez!

Ja és már mindenkit utálok – a T összes vevőjét – de nem csak úgy csoportosan, hogy öregek meg fiatalok,meg mittomén-

ó nem!

Egyenként és személyesen mindenkit ki nem állhatok

Előítéleteim lennének????

Nem hiszem, mert mindenkit egyformán utálok – ez nem előítélet!

És persze a kamera…… ó a kamera! Az én kis édesem, aki a nap 24 órájában, mint a mestervonal, bámul az arcomba, és felveszi, ahogy vakarózom és ülök és beszélek és stb.

Ja és a kedvenc embereim, akik így válaszolnak:

-Megenged egy kérdést a cégünkkel kapcsolatban?

-Köszönöm, nem

De mi a retkes rossebet köszön meg?????????????????

Vagy:

-Megenged egy kérdést?

-Nem, köszönöm

Hülye is és süket is, de ő néz le engem…

Hát kurva jó…

Nade ott vannak a viccesek: határozott undorral beszélnek a biztosítókról , azt mondják mind szemét

ja és ami tényleg édi volt, aszongya: na igen, a biztosítók mikor kötni kell, ráküldik az emberre, főleg a férfiakra a csinos fiatal bombázó nőket, mosolyogva és mikor aztán kár történik és fizetni kellene, akkor jön a szemüveges aszott öregember, mint én is és nem ad semmit.

Azt már nem kérdeztem meg, hogy én lennék e az a bizonyos bombázó, de ezek szerint igen – hát ő tudja, ízlések és pofonok ugyebár. 🙂 )

Igazuk is van, hogy a biztosító geci – nekem még mindig nincsen munkaszerződésem, ami az apeh szerint azt jelenti, hogy nincs munkaviszonyom, hiszen csak akkor lehet bejelenteni valakit, ha aláírta mindenki a munkaszerződést  – most akkor ki a ráknak higgyek????? Tök jó.

Az emberek lassan kezdenek félni a bevásárlástól, mert mindig valami vadbarom megszólítja őket és molesztálólag hat és egyébként is… csak most én vagyok az érem másik oldalán és nekem kell szólítgatni.

Persze az volt a duma, hogy a G meg a T együttműködése stb és milyen jó, hogy mi T illetve G alkalmazottak leszünk, de az igazság az, hogy egyik sem vagyunk, mert a T szerint a G emberei vagyunk a G meg úgy gondolja, hogy a T-é és ezért mindkettő leszar bennünket- szóval ez van

Nulla segítség, nulla biztatás és megalázó statisztikaküldözés jobbra-balra.

Na most a slusszpoént gyermekeim az úrban:

Egy nő, akit megszólítottam, aszongya, a férje a G részéről itt volt a tesztidőszakban és 30 éves biztosítási múlttal rendelkezik és azt mondta, semmi életképessége a dolognak a T-ban, mert az emberek nem látnak a biztosítás mögé és nem érzik biztonságban magukat egy ilyen gagyi-projekttől, sőt azt mondja nem is kötöttek itt szinte semmit.

Na bummmmmmmmmmm ezt is megtudtam.

Durva dolgok ezek.

Vélemény, hozzászólás?

Reklámok

Napi mondat

Amíg valaki el nem köteleződik, hezitál, addig mindig ott van a visszafordulás lehetősége, és így hatástalan marad minden kezdeményezés (vagy alkotás). Abban a pillanatban, ahogy valaki végleg elköteleződik, megérkezik a Gondviselés. A döntésből számtalan esemény következik. Tégy meg bármit, amit meg tudsz csinálni, vagy azt gondolod, hogy meg tudod csinálni, ne késlekedj. A bátorságban erő, varázslat és zsenialitás rejlik.

— Johann Wolfgang von Goethe