Karácsony

Fehér karácsonyról álmodom ma este.
Vidám csillagok a kék égboltra festve,
táncol a holdsugár a hóember körül,
csilingelő fagyban most csak a csend röpül.

Az idő lassan jár és ifjú még a tél,
jégcsap csillog a fán és messze jár a szél,
hócsipkés fenyők közt nevet a telihold.
Boldogabb karácsony talán még sose volt…

Csókoddal a tél minden szépét adod-
fehér tájból eget, jégcsapból csillagot,
hidegből a meleget s ezer új csodát,
rövid nappalokhoz skandináv éjszakát.

Most már tudom, örökké karácsony marad,
nem baj, ha a nyár elviszi a havat.
Ne bántson, hogy néha zajos a világ,
szívedben őrizd a csengettyű szavát:

„Legyen az életed csupa karácsony,
vidám éneked is hét határon szálljon,
boldog dalocskád halljon innen messze,
ezt kívánom neked szent karácsony este.”


2000