“Az a másodperc, amikor igazán szeretünk, életünk egyetlen valóságos pillanata.
A többi nem az.
A többi boldogtalan varázslat. Őrület. Teli félelemmel és szomjúsággal. Mi persze éppen fordítva gondoljuk. Mi azt hisszük, hogy az a “valóság”, amikor egyedül, kővé dermedt, magányos lélekkel élünk.
Valóság a hétköznap, a közöny, az egoizmus, az én, az enyém, a pénzkereset. Valóság a tévé, a robot, a rohanás, a vásárlás (…), a “senkihez nincs közöm” életérzése. És a szerelemről véljük, hogy káprázat, mámor. Amikor valóban szeretünk, mondják ránk az emberek, hogy “Te el vagy varázsolva, öregem! Te megőrültél!” – miközben egy tévedhetetlen hang lelkünk mélyéről azt mondja: “Itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam! Itt akarok élni, örökké!”
Amikor szeretjük egymást: kijózanodunk.
Felébredünk.
Életünk valóságos állapota az, amikor szeretünk. Ezt a csodát rendszerint akkor érjük el, amikor föladjuk görcsös önvédelmünket, és elkezdünk egymásban, egymásért élni.
Saját varázsvilágomban élni azt jelenti, hogy nem szeretek.
De ha ez eloszlik, egymásban felébredünk.
Ez a valóság.
(…)
S ha innen visszanézünk, látjuk majd, hogy szeretet nélkül nem a valóságban éltünk.
Hanem a saját, önző varázslatunkban.
Mint egy rossz álomban, jártunk benne. Azt álmodtuk, hogy senkihez sincs közünk…”
/Müller Péter: Szeretetkönyv/
Érdekelhet még:
Nem csak a költők és művészek fordulhatnak vissza a mindenséghez, nem csak ők élvezhetik adományait....
Az igazi áldozat nem önálló cselekedet, hanem következmény. Ha nagyon szeretlek, sok mindent tehetek...
A nő mindent érez és megérez. Az átlagtól jobban, mélyebben. Jó az is, ha tisztában van ezzel a csod...
lehetne elvileg azt az egyetlen masodpercet egy percre, netan napra, evre, eletre kinyujtani.. vagy legalabbis lehetne akarni, törekedni.. szeretetben ÉLNI instead of ellenségeskedésben, félelemben, gyűlöletben, görcsben..
🙂
Egyetértek annyi megjegyzéssel, hogy még Müller mestert is sikerült agymosni a keresztény kultúrkör pénzkereset = gonosz dolog csapdával. Ne feledjük, ha a mester nem kereste volna meg a Szeretetkönyv kiadásnak anyagi alapjait, nem épített volna hírnevet, ami szintén pénzkereset, akkor soha nem jutottak volna el hozzánk bölcs gondolatai. Pénzt keresni jó dolog. A probléma az, ha rabszolga módra tesszük és nem jut időnk, energiánk szeretni. Vagyis elhitetjük magunkkal, hogy nincs rá időnk, energiánk. Meggyőződésem, hogy arra van, amire akarunk.