Országimázs…blamázs

Érdekes ez a ‘mit tudnak mások az országodról’ dolog.

Van egy hárombetűs számítástechnikai/informatikai cég, ahová egy külföldi kolléga érkezett pár évvel ezelőtt.
Nade mielőtt jött, felvette a kapcsolatot az “ősmagyarokkal”, így megkereste őket e-mailben.
Ám kérdéseit folyamatosan az ország elmaradottságának ecsetelésével együtt tette fel, és itteni magyar kollégáját – mint egy nagy (ex)lovasnemzet tagját – rettenetesen feldühítette ezzel.

Például megkérdezte: lesz e majd tv a szállásán, szoktak e a magyarok tévézni egyáltalán, nem baj e ha hozza a saját kutyáját, merthogy nehogy valaki levadássza vacsorának, meg hasonló sok értelmes kérdése volt. Bár azt a mai napig nem értem, hogy a fenébe egyeztette össze magában a lovon vadászó ősmagyarok képét a szoftverfejlesztéssel… 😀 ..bár ha jobban meggondolom a modem és a laptop épp elfér a nyeregkápa alatt.

ló

No történt egyszercsak, hogy a külföldi barátunk rákérdezett az itteni útviszonyokra és utazási lehetőségekre, körülményekre, mert hogy neki azt mondta valaki, hogy a magyarok még mindig általában lovon járnak és hogy autó is kevés van, sőt az utak is olyanok amilyenek, nem is érdemes mással menni, csak lóval. (Mondjuk az útviszonyokban nem tévedett sokat.)

No több se kellett a magyarnak, azt mondta, hogy ezt ő bizony jól hallotta és bizony nálunk már csak így van, készüljön fel a kedves külföldi, mert ha leszáll a repülőről, akkor onnan már lóval kell továbbmennie Fehérvár felé, ezért aztán egyenesen kívánatos, ha rögtön lovagló-nadrágban és csizmiben utazik, hogy ezzel már ne kelljen vesződnie miután kilépett a civilizáció utolsó mentsváraként szolgáló repülőgépből a nagy magyar semmi közepibe bele.

Na el is jött az ominózus nap, mikor a külföldi illető lába magyar földre lépett….lovaglócsizmában….
Természetesen a röhögéstől csak kis idő múltával tudták elmagyarázni a rá váró magyarok, hogy hát azért nem egészen az van, mint ő gondolta és tán visszavehetne a fikázásból.
Emberünk pedig láss csudát ezt meg is tette, de azért rendszeresen eljárt lovardába ittléte alatt, ha már rákészült a dologra 😀
és a kutyáját sem ette meg senki vacsira…

Érdekelhet még:

Minden vélemény számít!

Reklámok

Napi mondat

Nincs más cél, mint az, hogy olyan teljességgel élj, hogy minden pillanat ünneppé váljon. Maga a cél gondolata már rögtön behozza a jövő fogalmát elmédbe, mert bármilyen célhoz, célkitűzéshez szükség van a jövőre. Minden célod a jelenedtől foszt meg, pedig a jelened az egyetlen létező valóságod. A jövő csak a képzeletedben él, a múlt pedig: emlékezeted lábnyomai a homokban.

— Osho