Egyensúly – Heti útravaló 25.

Az önzés és az önzetlenség egyszerre dúl tested minden atomjában. Ha ez az egyensúly felborul: véged

E heti útravalónk legfontosabb szava az “egyensúly”. Gondold csak el: a naprendszer egyetlen bolygója sem engedheti meg magának, hogy önmagát “önzetlenül” föladva belerohanjon a Napba, mert akkor az egész fölrobbanna. Nem csak a bolygó – az egész rendszer.

Önmagamhoz, a páromhoz, a gyerekeimhez, a barátaimhoz, vagy bármilyen közösséghez tartozni azt jelenti, hogy egyszerre vagyok önmagamé és másoké. Egyszerre élek magamnak és másoknak. Alkalmazkodom, és nem is. Önző vagyok, és önzetlen is. Odaadom magam, de nem teljesen. Őrzöm az “identitásomat”, de néha föladom a többiekért. Fontos, hogy keringj a saját tengelyed körül is!

Az is kell, hogy a Nap körül forogj, odaadóan, úgy, ahogy azt ő parancsolja, és hogy alázatosan együttműködj a Holddal és az összes bolygóval. Nem lehetsz teljesen “szuverén”, mert függő helyzetben vagy.

Függsz a levegőtől, a víztől, a tápláléktól, a szüleidtől, az embertársaidtól, a láthatatlan erőktől, az időjárástól, a csillagoktól, s attól is, hogy a Föld mélyéből milyen sugárzásokat kapsz. Tanuld meg az egyensúly művészetét. Van, ami az enyém, és van, ami a tiéd. Van, amikor a másiknak van “igaza”, akkor is, ha az nem a te igazságod. Ahogy egy ölelésben nemcsak az a fontos, hogy neked jó legyen, hanem hogy neki is.

Fordítva is igaz, ha nő vagy: nem elég, ha neki jó. Fontos, hogy neked is jó legyen – a testednek-lelkednek. Mindenáron.

Persze ha ismered az egyensúly művészetét, néha abba is belemehetsz szeretetből, jóságból, emberségből, hogy csak neki legyen jó. Neked nem, csakis neki. Belemehetsz, mondom, még ebbe is, de csak néha! Nem mindig, mert akkor felborul az “egyensúly”, és boldogtalan leszel.

Ne feledd: egyszerre élsz befelé és kifelé, és ezzel mindenki így van. Beteg ember vagy, ha nincs saját identitásod, saját szíved, mely csak neked ver, és nincs saját tengelyed, amely körül egész lényed forog. Beteg az a közösség, amely nem tud erről, s olyasmit követel tőled, ami odaadhatatlan. Beteg, ha szolgalelkületet követel tőled. Te is beteg vagy, ha nem tudsz magadból mindent – sokszor még a “meggyőződésedet” is – odaadni.

Gondolkodj ezen, mert nem vagy egyensúlyban. Én se vagyok. Alig ismerek embert, aki manapság abban van.

Forrás: www.life.hu