Krysten

Egy nap e-mail-eket olvastam, s az egyik ismerős neve alatt a következő idézet volt olvasható:

Teutánad: s én éjről éjre vágtató vágyakon, észt vesztve bújok öledbe ha álmodom…

Megkérdeztem honnan a vers és ezt a választ kaptam: Krysten alias Bartha Katalin. Hát megnéztem ki is ő, mi is ő, mit alkotott…nem bántam meg…valószínűleg senki sem fogja.

Krysten világa. Így hívják a honlapot, ahol a szerintem fölöttébb tehetséges író-költő-életművész-nő versei, gondolatai olvashatóak. Pár verset átvettem én is a honlapomra, de az alábbi hivatkozáson az eredeti honlap is elérhető.
Krysten világa


Pár szóban az alkotóról:

“A képzelet, melyen át a világ beszüremkedő hatásai formákat öltenek, újrateremtő erővel bír s mindazonáltal kifogyhatatlan tárháza az ihletnek; csak engedni kell a verseket megtestesülni.”

Bartha Katalin (A.A.Krysten)

 

Exhumation

… végtelenbe lépek-
önmagamtól önmagamig visz
e gazdátlan pára-lélek,

időt mér az enyészet
talpaim alá,
hol felet,
hol egészet…

amputált, korcs
létezredek felett
regnál a sors;

…-gyermek-felnőtt-gyermek-…
szerepben markíroz,
koporsó-kegyelmet
bő marékkal oszt,
bíztat: vegyél még…!
a kínhoz…

(önmagamtól önmagamig élek,
mögöttem exhumált évek)

nincs kezdet
nincs vég

por a porhoz
pillanatnyi menedék…



Tovább a versekhez >>>

Reklámok

Napi mondat

Nincs más cél, mint az, hogy olyan teljességgel élj, hogy minden pillanat ünneppé váljon. Maga a cél gondolata már rögtön behozza a jövő fogalmát elmédbe, mert bármilyen célhoz, célkitűzéshez szükség van a jövőre. Minden célod a jelenedtől foszt meg, pedig a jelened az egyetlen létező valóságod. A jövő csak a képzeletedben él, a múlt pedig: emlékezeted lábnyomai a homokban.

— Osho