Demo

Az első találkozásokon, beszélgetéseken az ember kedvező képet próbál magáról kialakítani. Ám az a nem mindegy, hogy ezt mégis hogyan teszi!! Élőben sem…neten sem.

Van ugye az, mikor a legjobb tulajdonságainkat domborítjuk ki, csinosítgatjuk magunkat a találkozás előtt stb.
Ez kb olyan, mint a demo a filmbemutató előtt. A demo a film legjobb jeleneteit tartalmazza, hogy kedvet csináljon a nézőnek a többi megtekintéséhez is.

Na és persze van az a verzió, mikor hazugságokkal, kitömött push-up melltartóval, vagy sport-zokni-gombóccal a gatyóban megyünk randizni, vagyis tulajdonképpen egy másik film demóját mutatjuk be.
Jeleneteket vágunk a Piszkos Harry című krimiből, miközben csak a ZS-kategóriás Megalodon versus óriáspolip című filmet vetítjük majd utána.

Oké, elismerem, léteznek balfék vágók is, akik nem tudják élvezhetőre kiszedni a jó jeleneteket és ezért csak az avatott-szeműek akarják majd megnézni a teljes “alkotást”. (Ez talán a jobb, de sajnos ritkább lehetőség.)

Továbbmegyek viszont a hasonlatban.
Ez a helyzet a netes adatlapokkal is. Akár közösségi oldalakat veszünk, akár társkeresési célzatot.
Egy képkockát mutat a filmből (van, akié persze többet is és olyan is van, akié…hogy is mondjam…túúúúl sokat 😀 ), a saját filmünkből, abból, akik akkor éppen vagyunk. Mintegy feltéve utána a kérdést:
Na milyen a filmem? Tetszik?
Van kedved szerepelni benne? Van kedved átrendezni, felforgatni, állandó szereplője lenni, vagy csak statisztálni benne?
Mit szólnál a koprodukcióhoz?
Akarod megnézni megint? Hazaviszed dvd-n?

Persze tudom én jól, van, aki már szinte tékát üzemeltet, merthogy nem egy adatlapja/személyisége van, van, aki a nem túl szép jelenetekből is belevág a demoba és van, akinek a filmje nem is áll másból, csak abból a pár kockából, amit a demoban megmutatott.

Szóval kedves filmesek, vágjátok össze jól a demotokat, ti pedig, kedves nézők, nézzetek néha a vászon mögé is…érdemes.