Bolond vers

Egyszerűen nem szeretsz.
Mért írjak hát verseket?

Eme szombat alkonyon
miért írok…nem tudom.

Írjak könnyes verseket?
Minek, hiszen nem szeretsz.

Leírom hát vidáman
ami volt és ami van.

Jöhet tél és jöhet nyár,
szívem folyton téged vár.

Nappal is csak álmodom.
Rád gondolok. Nem tudod?

Veled sírnék, nevetnék…
szeretnélek, szeretnél…

Téged nézlek, ha lehet.
Nem szeretsz, de én igen.

Zöld a fű és kék az ég
szívem örökké tiéd.

Mikor szépet álmodom
téged látlak. Nem tudod?

S reggel arra ébredek,
én szeretlek, de te nem….

Várjak, amíg meghalok?
Jó lenne, de nem fogok.

Szerelmesen tavaszon
mért írtam ezt? Nem tudom.

Befejezem versemet…
és még mindig szeretlek…


2001

Minden vélemény számít!

Reklámok

Napi mondat

Nincs más cél, mint az, hogy olyan teljességgel élj, hogy minden pillanat ünneppé váljon. Maga a cél gondolata már rögtön behozza a jövő fogalmát elmédbe, mert bármilyen célhoz, célkitűzéshez szükség van a jövőre. Minden célod a jelenedtől foszt meg, pedig a jelened az egyetlen létező valóságod. A jövő csak a képzeletedben él, a múlt pedig: emlékezeted lábnyomai a homokban.

— Osho