A hiúság bűne

Egy fiatalember gyónni megy a paphoz.
– Atyám, én vétkeztem.
– Mi a vétked, fiam?
– A hiúság bűnébe estem. Naponta többször belenézek a tükörbe, és csodálom magam, hogy milyen szép vagyok.
A pap megfordul, és ránéz a fiúra:
– Ez nem bűn, fiam, csak egyszerű tévedés.

Érdekelhet még:

Minden vélemény számít!

Reklámok

Napi mondat

Senki nem mondhatja meg, kit szeressek. Még én se utasíthatom magamat, mert ez jóval magasabb szinten dől el, mint ahová akaratom fölér – ez a lelkemnek olyan helyén dől el, olyan magas, a földi élet légkörén túli szférájában, ahol már sem a társadalom, sem a szokások, az elvárások, az érdekek, de még a lelkiismeret sem szólhatnak bele semmibe. A lélek itt már szabadon szárnyal, azzal és oda, akivel és ahová akar.

— Müller Péter